Közel 10 hónap telt el azóta, hogy a testem megálljt parancsolt.
Egy nagy műtét. Egy időszak, amikor nem tervezhettem, nem adhattam,
nem szervezhettem, csak fogadtam – a segítséget, a csendet, a
lelassulást.
Ez nem csupán fizikai felépülés volt. Ez egy belső utazás lett.
Lerakni mindent, amit addig vittem. Megkérdezni magamtól:
Ki vagyok akkor is, ha nem vagyok „hasznos”? Ha nem vagyok házigazda,
nem szervezek, nem kísérek? Ha csak vagyok…
És megtalálni ott, legbelül, újra Önmagam.
Voltak napok, amikor nem jött szó.
Hetek, amikor nem jött poszt.
És hónapok, amikor nem volt erőm jelen lenni itt, veletek, a közösségi
térben.
De most érzem: valami megmozdult bennem.
Mint egy hajtás, ami áttöri a fagyott földet.
Mint egy lélek, ami újra hinni kezd a tavaszban.
A testem még nem a régi – de már újra az enyém.
A szívem még óvatos – de újra nyitva van.
A Bükki Villa eddig is tárt kapukkal várta vendégeit, mostantól pedig újra
az én programjaim otthona is lesz – az egyéni elvonulások, az
Ayurvedikus kezelések, a rituálék, a belső csend helyszíne.
Most nem csupán kezeléseket kínálok, hanem egy megélt tapasztalást:
hogy a megállás nem kudarc, hanem lehetőség.
Hogy a csendben érnek be a legmélyebb válaszok.
És hogy megújulni mindig lehetséges – még a legnehezebb utak után is.
Ha most is velem vagy,
ha hiányoztam,
ha csak most találsz rám –
köszönöm, hogy itt vagy.
És szeretettel hívlak vissza a Bükki Villa világába – oda, ahol újra
kapcsolódhatunk, lélek a lélekhez.
Böbe – a megújulás nagykövete
